A ruhák lenből, esetenként a gyapjúból készült Előfordult, hogy az anyagokat befestették, ekkor kék, sárga, piros festékkel dolgoztak, de általában meghagyták a kelme természetes, világosbarna színét.
Egyiptom lakói szinte kivétel nélkül mind mezítláb jártak, még a legelegánsabb viseletükhöz sem öltöttek lábbelit, kivételt képeztek a fáraók és papok.
A szépítkezésre is nagy hangsúlyt fektettek. Szemüket fekete festékkel festették ki, és zölddel árnyékolták. Körmeiket narancsvörös hennával színezték. Vállig érő, félhosszú hajukat egyenesre vágták, kenőccsel kenték. Ismerték a parókát, a férfiak még álszakállat is ragasztottak.
Különös gondot fordítottak bőrük ápolására, rendszeresen, naponta többször is fürödtek. Vallották, hogy a gyakori fürdőzés, a növényekből készített testápoló kenőcsök megőrzik a test fiatalságát. Az egyiptomi templomokban éjjel-nappal égtek a füstölők, ismerték a gyantákat, illatosított porokat, az illóolajokat, melyek a vallási szertartások elengedhetetlen részeivé váltak.
Az akkori szépségideál jelentősen különbözik a maitól, ugyanis az számított nőiesnek, aki túlsúlyos volt, széles csípővel, telt keblekkel, valamint kerek és sápadt arccal rendelkezett.
Egy történész úgy jellemezte az egyiptomi nőket, mint a Földön valaha élt legfinomabb teremtéseket. Ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen vallási kereteiken belül mindent megtettek azért, hogy külsejük a lehető legtökéletesebb legyen.
Az ősi Róma katonák is hordtak nap szemüveget,holott sokan azt hiszik a napszemüveget csak a 21.században kezdték használni.
A pompeji nők gyöngyből és drágakőből készült kerék vagy félhold alakú függőket viseltek, és kígyó alakú arany karkötőket, amelyekbe gyakran szerelmi vallomásokat vésettek. A kollekcióhoz éppen úgy hozzá tartoznak a korabeli divatra jellemző kis kosár alakú fülbevalók, mint a fésűk, parfümös üvegcsék és krémes tégelyek.
Már az Ókori nők is azzal voltak elfoglalva,hogy szépek legyenek . Sokféleképp öltözködtek,rang,nép és sok más szempont szerint.
